A vargyasi
rovásfelirat mészgödör ásáskor került elő 1994- ben, a román kori és késő
gótikus templomok romjai közelében
faragott kőtömbömbökkel együtt kerül elő. Egykori funkciójáról a mai
napig vitatkoznak. Tartják: szobortalapzatnak, keresztelő medencének,
szenteltvíz tartónak és más célt szolgáló tárgynak. Anyaga homokkő. Ennek a
peremére faragták a rovás jegyeket amelynek több megfejtését is közölte a
szakirodalom. A két legelterjedtebb szemlélet alapján „MiHáLyJ:iRTánKöVeT
" vagy „ Mihály Isten szentje „ a lenne a
helyes megfejtés. Keletkezését a XII-XIV.- századira teszik a különböző
vizsgálatok. Tény viszont , hogy időrendben a homoródkarácsonyfalvi
rovásíráshoz áll a legközelebb.
A református templom megépítése után kerül
vissza az „alszegi templomban", az Úr asztalába beépítve.
|