Sok szeretettel köszöntöm Önt Vargyas község lakossága nevében, egyben köszönöm, hogy ellátogatott hozzánk. Igaz, most csak az interneten keresztül, de remélem a virtuális látogatást követi majd egy valódi látogatás is, és felfedezheti ennek a gyönyörű kis falunak a hangulatát és páratlan szépségét, nyugalmát.

      Az azonos nevű patak völgyében található nagyközség Erdővidék legjelentősebb települései közé tartozik. A történelmi múlt, a legendák, amelyek ma is élnek a nép ajkán: Hagymás leány sírja, Csalatornya, Rabsán hídja, Síró kút, Kakasborozda, Kincs pataka, Réka királyné sírja eleven kép a vargyasiak életébe. 

      Vargyason járva - kelve a mesékbe szőtt hegyeinkben kirándulhat, megtekintheti a vargyasi festett bútorainkat, népi faragónkat, kovácsokat, szövő asszonyainkat. Ellátogathatunk a Daniel reneszánsz-barokk kastélyba és a ritka fákat magába foglaló parkba.      Megízlelheti a mondában foglalt házi kenyeret, ízelítőt kaphat az erdélyi székely konyha főztjéből, és a földből feltörő ásványvizeinkkel olthatja szomját. 

      Kedvező földrajzi fekvéséből adódóan a vargyasi szálláshelyekről, panziókból könnyen ellátogathatunk a Homoród mente, Erdővidék és Háromszék településeire, de a csodálatos almási barlangvidéket vagy az Orbán Balázs barlangot is tegyük be az útitervünkbe.
Ha tovább lapoz, betekintést nyerhet Vargyas község történetébe, megismerheti elődeink életét, bőséges információt kap a jelenünkből és bepillanthat a jövőre vonatkozó elképzeléseinkbe is.

Földrajzi koordinátái (GPS):  46°12' 86,5" N  -  25° 55' 63,1" E

Megközelíthetőség:

Repülőterek:

    a) a fővárosig, Bukarestig (Bucureşti), Bukarest felől érkezve az E 60 útszakaszon Szászmagyarosig majd letérve a nemzetkőzi útról,  továbbá az Apáca- Nagyajta- Barót -Vargyas útvonalon érkezhetünk Vargyasra.

    b) 150 km távolságra Marosvásárhelyen (Târgu Mureş) tovább autóval.

Autóval:

   Nagyvárad (Oradea)- Kolozsvár (Cluj-Napoca)- Marosvásárhely (Târgu Mureş) irányból érkezve az  M1 (E 60) útvonalon haladunk egészen  Héjjasfalváig (Vânători), itt balra térve a 13A útvonalon haladunk tovább  Felsőbodogfalváig (Feliceni), ahol jobbra letérve a 131-es műútra, továbbhaladunk Homorodszentmárton (Mârtiniş)- Homoródszentpál (Sânpaul)- Oklánd (Ocland) útszakaszon, megérkezve Vargyasra (Vârghiş).

  

Vargyas székely község, a Baróti medencében, a Hargita hegy délkeleti részén, a Vargyas patak mentén terül el. Sándor István útleírása szerint az elnevezés a varjú szóból ered. Oklevelek elõször a XIII. században említik a települést. Mint határõr falu sövény kerítéssel volt körülvéve, a templomtorony ban állandó õrség volt. A harcok emlékét õrzi a Tatárhídja, Tatárpataka, Rabsán utca. Vargyas lakói szabad határõr székelyek voltak, feladatukat és jogaikat oklevél

szentesítette. Ezeket a leveleket „kutyabõrnek” nevezték, mert finom bõrre voltak írva és csüngõ pecséttel hitelesítve. A lakosság három ren det alkotott: nemesek, fõnemesek, akik vitézségükért kaptak nemesi címet, lovaspuskások és gyalogpuskások.
A XVI. századtól, János Zsigmond fejedelem korától a lakosság megoszlott, megjelentek a jobbágyok.

Betértünkkor a faluba, a fõútról letérve elsõnek egy nemrég felszínre tört borvízforrás vizét kóstolhatjuk meg. A fõúton felfele haladva a frissen felújított református templomot, pár lépéssel tovább fák lombsátra között a Daniel család udvarházát látogatjuk meg. A Daniel-kastély a vidék legszebb reneszánsz-barokk alkotása a XVII. és XVIII. századból.

A zsindelyes, keresztgerendás, hagyományos házak helyett ma modern családi házak sorakoznak az út mellett. Odébb a nemrég épített katolikus templom, a mûvelõdési ház, az új polgármesteri hivatal, a könyvtár tûnik szemünkbe.

Egy kicsit feljebb épült az óvoda, amely 4 csoporttal mûködik, a központban az unitárius templom, amely a vargyasi bútorfestõk munkáival büszkélkedhet.

A templommal szemben áll a falu nagy szülöttjérõl, Borbáth Károlyról elnevezett VIII osztályos iskola, ahova mi is járunk. Megemlékezünk minden fontos eseményrõl, és ápoljuk hagyományainkat.

Ma is élõ népszokásunk a farsangi bál, a húsvéti locsolkodás, a konfirmáció, a lakodalom, a keresztelõ, a szüreti bál. A felnõttek farsang idején megrendezik a kosaras bált, aminek egyik fõ mozzanata a kecsketáncoltatás. A kecske az Elvesztettem a kecskémet címû nótára táncol, majd tréfás párbeszéddel, szájcsattogtatással szórakoztatja a közönséget. Tréfás kecskefejés zárja a mutatványt, a fejõt sajtárostól felrúgja a kecske.

Régen erõs téli idõben, ünnepek estéin folyt a bálozás. A legények megválasztották a legénybírót és markos legényekbõl egy rendtartó csoportot. Õk biztosították a bálozás alatt a rendet, fegyelmet és az egymással szembeni legnagyobb tiszteletet. Minden báli este a két leánykáplár az õ falurészébõl összegyûjtötte a leányokat, és egyszerre vitte õket a bálteremig. Amikor az ajtóban megjelentek, a zenészek húzták a Rákóczi-indulót, ennek hangja mellett libasorban vonultak be, és körbesétálták a termet.

Tilos volt benn, a teremben sapkában maradni, rágyújtani, italozni, tánc közben akasztani, a leányt mástól elkérni. Aki a szabályt megszegte, megbotozták. Ha a lány elkésett, a bál befejezte elõtt hazament, vagy nem ment el avval a legénnyel táncolni, aki õt felkérte, kikiáltották a nevét, utat nyitottak a kijárati ajtóig, húzattak egy indulós nótát, és ki az ajtón.
Egész bálozás közben, a sok víg esemény során is mindig érzõdött a székely határõr-katonaság hagyományos rendje és fegyelme.

Összeállították a vargyasi III., IV. osztályos tanulók Andorkó Katalin és Ilkei Ildikó Izabella tanító nénik segítségével.

Vargyas és környéke - bemutató rövidfilm